Keresés ebben a blogban

2013. szeptember 26., csütörtök

Szeresd ellenségeidet...

Apostol: 2Kor 11,31-12,9
Evangélium: Lk 6.31-36
Szerző:  ft. Anthony M. Coniaris

A szeretet igazi próbája nem a barátaink szeretete, hanem az ellenség szeretete. Egy nagy orosz szent ezt a kérdést tette fel: "Honnan tudjuk meg, hogy valaki igazán Istenben él-e, és hogy őszinte-e a hite? Nincs más útja a meggyőződésnek, mint az, hogy megvizsgáljuk életét, hogy lássuk, szereti-e ellenségeit. Mert ahol jelen van az ellenség szeretete, ott jelen van Isten". Ez a próbája annak, hogy Isten frekvenciáján vagyunk-e, mert Isten éppen ezt teszi: felkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt. Chesterton mondta egyszer: "Szeretni azt jelenti, hogy szeresd azt, ami nem szeretetreméltó, különben hogy lehetne erény?".

Nem hasznos?

Szeretni az ellenségeidet a mai világban egyáltalán nem tűnik hasznosnak. Az ellenséget szeretni olyan, mondják egyesek, mintha engedélyt adnánk másoknak arra, hogy kihasználjanak, hogy lábbal tapossanak.

Lássuk csak mit is mond a pszichológia és a pszichiátria az ellenségességről és az ellenséges emberekről. Ezek a tudományok is megerősítik a tényt, hogy egy ellenséges személy azért utál, mert attól fél, hogy a másik megsebesíti, ezért önvédelemből előre támad. Azért ellenséges, mert azt várja, hogy a másik lealacsonyítja, utálja. A legutolsó dolog, amit vár, hogy szeretetet kapjon. Ezért, ha utálat helyet szeretet kap, lefegyverezed. Szeretetre van leginkább szüksége, ez az egyetlen eszköz, ami ellenségességét lerombolhatja.

"Menjen az ördögbe!" - hallhatjuk olyanoktól, akik mások részéről igazságtalanságot szenvednek el. A kívánságuk nagyon is helytálló, abban az értelemben, hogy már az ördögnél van. Jobb lenne talán az Istenhez küldeni. Az ellenséget szeretni azt jelenti, hogy az illetőt Istenhez küldjük, Istent neki ajándékozzuk.

De vajon Isten azt várja tőlünk, hogy szeressük a bűnt és a rosszaságokat, amelyeket embertársaink elkövetnek? Természetesen nem. Ő azt várja tőlünk, hogy utáljuk a bűnt, de szeressük a bűnöst. Ne fogd a fejed csodálkozva, hogyan lehet a bűn és a bűnös között különbséget tenni! Hiszen ezt tesszük nap mint nap. Amikor rólunk van szó. Olykor borzasztó dolgokat teszünk, hatalmas hibákat vétünk. Utáljuk ezeket a dolgokat, amiket tettünk, de nem szűnünk meg továbbra is szeretni magunkat. Tegyetek másokkal is úgy, mondja Jézus. Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Utáld a bűnt, szeresd a bűnöst. Valaki egy hasonlattal így fejezte ezt ki: az ellenséget szeretni nem azt jelenti, hogy szeresd a sarat, amiben a gyöngy van, hanem a gyöngyöt, ami a sárban van.

Miért?
Miért kell szeretnem az ellenségemet? Azért, hogy a Mennyei Atya gyermeke lehessek. "Szeressétek ellenségeiteket... hogy a mennyei Atya gyermekeivé legyetek". Isten azt akarja, hogy olyan legyek, mint Ő. Ő szereti az ellenségeit. Jót tesz azokkal, akik Őt megvetik. Zöldelő rétekre vezet minket, amikor sivatagot érdemelnénk. Tiszta vizet ad, amikor tikkadtság járna nekünk. Amikor még bűnösök voltunk, Isten szeretett minket és meghalt értünk. Nem sokkal halála előtt Jézus azt mondta tanítványainak: "Szeressétek egymást. Ahogyan én szerettelek benneteket, ti is úgy szeressétek egymást".

"Szeressétek ellenségeiteket". Szeresd az ellenségedet, az embert, akinek a te szerencsétlenséged az öröme, aki a lábadra lép, aki a kígyót kebledbe helyezi, aki kiforgatja szavaidat, aki nem érzi jól magát, míg meg nem keseríti az életed. Szeresd. Az én kedvemért, mondja Jézus. Úgy szeresd, ahogyan én szerettelek benneteket. De szeresd azért is, mert ellenséged elsősorban saját maga ellensége. A szomorúság, amelyet a te poharadba önt abból a méregből való, ami őt mérgezi. Tedd félre azokat a felületi sérüléseket, amelyeket neked okoz, és lásd azokat a mély sebeket, amelyeket saját magának okoz. Neked bosszúságot okoz, de a saját maga halálát.

Kronstadti János mondta: "Minden ember, aki rosszat tesz, aki enged a szenvedélyeknek, elégséges büntetést kap attól a rossztól, amit tett, a szenvedélytől, amelynek engedett, de mindenekelőtt attól a ténytől, hogy eltávolodott Istentől és Isten eltávolodott tőle: esztelen és embertelen lenne haragos lelkületet táplálni egy ilyen ember iránt; olyan lenne, mintha egy fuldoklót nyomnánk a víz alá, vagy a tűzbe dobnánk valakit, aki már ég. Egy ilyen ember felé megkettőzött szeretetet kell adni, és lángoló lelkülettel imádkozni érte Istennél; nem elítélni és örülni a baján. Az én kedvemért, mondja Jézus, de őértük is, kérlek, szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik átkoznak titeket, tegyetek jót azokkal, akik utálnak benneteket, és imádkozzatok azokért, akik megsebesítenek és üldüznek titeket".

Nem azért kell szeretnünk embertársainkat, mert vonzóak. A tény, hogy valaki nem állhat téged jelentheti azt, hogy szüksége van rád. Lelke az irántad való ellenséges érzülettől el van takarva, és csak te tudod azt szabaddá tenni. Ashley Montagu mondta: "Mutass egy elvetemült bűnözőt, egy fiatalkorú elkövetőt, egy pszichipatát, és én megmutatom neked a személyt, aki kétségbeesett eszközöket használt fel arra, hogy érzelmi melegséget és odafigyelést vonzzon, amelyet nem sikerült megkapnia, de amire olyannyira vágyik. Az ún. agresszív magatartás, ha teljes egészében értelmezzük, valój"ban egy frusztrált szeretet, egy olyan technika, amivel szeretetet próbálunk meg kieszközölni, ugyanakkor egy módja is annak, hogy bosszút álljunk egy olyan társadalmon, ami földre tepert és ott hagyott szárnyszegetten, elhagyatva, embertelenül. Ebből is láthatjuk, hogy a gyerekek agresszív magatartására a helyes megoldás nem az, hogy mi is agresszívak legyünk velük, hanem hogy szeressük őket. Ez az igazság nemcsak a gyerekekre érvényes, hanem minden emberi lényre, akármilyen korú legyen is."

Két fő okunk is van rá tehát arra, hogy szeressük ellenségeinket: elsősorban azért, mert szükségük van a szeretetre, a második ok pedig az, hogy egyedül a szeretetnek van elég ereje ahhoz, hogy az ellenséget baráttá tegyen.

Van természetesen egy harmadik ok is. A gyűlöletre gyűlölettel válaszolni a gyűlölet többszörözését okozza. A szeretet viszont meg tudja állítani ezt az ördögi kört. Egyszer egy férfi vett egy farmot, és kiment, hogy megnézze a földet. Egyszerre csak előtte termett a szomszédja, és fenyegetően azt mondta: "Ne csodálkozz, szomszéd, de amikor megvetted a földet, akkor vettél egy pert is velem. A kerítésed bejött néhány méterrel az én földembe". Íme egy olyan jelenet, ami generációkon keresztüli vitáknak a nyitánya. Az új tulajdonos mosolyogva válaszolt: "Amikor ide jöttem, arra számítottam, hogy jó szomszédokat találok... és így is lesz. Te pedig segíteni fogsz nekem ebben. Vidd a kerítést oda, ahol te gondolod, hogy lennie kellene. Te elégedett leszel, én pedig boldog." Mit gondoltok, mi történt? A kerítés nem mozdult semerre, a potenciális ellenség pedig jóbarát lett. A szeretet eloltotta az ellenségesség tüzét.

És végül még egy ok, ami miatt szeretjük ellenségeinket, Jézus szavaiban van kifejezve: "Szeressétek ellenségeiteket... és a magasságbeli fiai lesztek". Mindannyiunknak lehetősége van Isten fiává lenni. A lehetőség a szeretet által válik valósággá. Szeretnünk kell ellenségeinket, mert csak ezáltal ismerhetjük meg igazán Istent és élhetjük meg az Ő szentségének szépségét.

Hogyan?

Hogyan lehet szeretni ellenségeinket?

1. Lehetetlen, ha előbb nem szeretjük Istent. Ezt Jézus súgta meg nekünk, amikor azt mondta: "Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, minden erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig mint saját magadat" (Lk 10,27). Ha egész lényeddel szereted az Istent, akkor leszel képes felebarátodat is szeretni, még akkor is, ha ellenséged. Ez a szeretet a bennünk lakó Szentlélek ajándéka.

2. Tegyetek jót gyűlölőitekkel, mondja Jézus. Szent Pál apostol pedig azt mondja: "Ha ellenséged éhezik, adj neki enni, ha szomjazik, adj neki inni. Ha ezt teszed, izzó parazsat raksz a fejére. Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat jóval" (Róm 12,20-21). Tégy jót az ellenségednek, és meglátod, milyen könnyű lesz aztán szeretni. Őt abban fogja segíteni, hogy a rosszat kiűzze szívéből. De a rossz legyőzése azt jelenti, hogy nekünk kell megtenni az első lépést.

Az egyik orvos azt mondta: "Már 30 éve gyakorlom a gyógyítást, és sok receptet felírtam már. Idővel rájöttem, hogy az, ami a legjobban gyógyítja az emberek bajait, a szeretetnek nevezett gyógyszer." "És ha nem válik be?" - kérdezte valaki. "Akkor meg kell duplázni a dózist", válaszolta.

3. Jézus mondja: "imádkozzatok üldözőitekért". Térdepelve végzett imáinkban emlékezzünk meg róluk. Ez a legnagyobb kegy, amit adhatunk - megemlékezünk róluk akkor, amikor Istennel beszélgetünk. Senki nem tud imádkozni úgy valakiért, hogy ugyanakkor gyűlölje is. A leghatékonyabb eszköze annak, hogy a mások iránt érzett gyűlöletünket legyőzzük: imádkozni érte.

4. Keress valami jót ellenségedben. Amikor testvéred hibázik, rosszat mond rólad, kiforgatja szavaidat, kicsúfol, ne haragudj rá, hanem keress valami értékeset benne, mert mindenkiben van érték, és szeresd őt ezért az értékért. Az aranyásók figyelembe sem veszik a homokot és a sárt a szitákban, hanem csak az arany szemecskéket, rögöket keresik; noha kevés van belőle, értékelik, és minden mást félredobnak, ami nem hasznos számukra. Isten is így tesz velünk, így tisztogat minket nagy odaadással.

5. Tegyétek a jót, imádkozzatok és keressétek az értékeket ellenségeitekben, és ezután kialakul bennetek a szeretet. Megbocsátás nélkül lehetetlen az ellenség szeretetét megkezdeni. Ez a megbocsátás attól a személytől kell kiinduljon, aki sérelmet szenvedett. Csak az igazságtalanságot elszenvedő képes a megbocsátás vizében a személyek közötti kapcsolatot megmosni. Íme egy példa:
1968. április 9-én - Martin Luther King temetése napján - egy Martin Whitted nevű fehérbőrű sofőrt ledobtak San Franciscoban a buszról, amelyet vezetett, és 11 néger férfi kegyetlenül megverte. Nem sokkal ezután meghalt. A fehérek és a négerek közti feszültség elkezdett növekedni. A hírekben újabb zavargásokat és rendbontásokat jósoltak a város több részére is. Akkor azonban, Dixie Whitted, az özveggyé lett sofőr felesége megjelent a tévében. Ahogyan reagált a férje halálhírére egyedülálló, különleges volt, amit nemigen lehet manapság megtapasztalni. Halk hangon, nyugodtan beszélt arról, hogy mennyire szerette férjét, és beszélt Krisztusba vetett hitéről. Arra kérte az embereket, hogy tartózkodjanak az erőszakos megnyilvánulásoktól, és inkább a békét építsék. Azt mondta, Krisztusból merítve erőt, nem érez szomorúságot, sem gyűlöletet. Kérte, hogy hozzanak létre egy alapítványt, nem a saját maga, hanem azon fiatalok számára, akik azon a környéken laknak, ahol a férjét megölték.
Az együttérzésnek ez a fajta megnyilvánulása csodálatra méltó eredményt hozott. A studióban lévők egyként zokogtak. Elismerő és köszönő levelek özönét kapta fehér és néger fiataloktól.

Jézus azt mondja:
"Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok. Így nagy jutalomban részesültök, a Magasságosnak lesztek a fiai, hisz ő is jó a hálátlanokhoz és a gonoszokhoz. Legyetek hát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas." (Lk 6,35-36)